2016. december 25., vasárnap

Karácsony 1. napján - Kitörtek az ünnepek


Remélem mindenkinek nyugodtan, kellemesen és békésen teltek, és mindenki olyan ajándékot kapott, aminek szívből örült. És nem fordult elő veletek olyan, hogy esetleg olyan könyvet adtatok, ami már megvan. Mert velem megesett, hogy öcsémnek tök boldogan megvettem a Metro 2023-t amiről kiderült, hogy 2025, de a hármas echte ötösnek tűnt. No, mindegy, legalább a kulcstartó tetszett neki, a könyvet meg majd elpasszolom az antikvárnak. De legközelebb csak teljesen egyértelmű borítójú könyveket fogok neki venni.

Én magam kaptam parfümöt, amit el se hiszek, anyám így nagyon ellenezni tud dolgokat, piperecuccokat, mert azokat mindig kedvelem, és magamnak úgyis csak ilyen olcsóbbakat veszek, ilyenkor meg kapok ilyet csicsásabbakat. Meg kaptam édességet, ilyen gyömbéres-csokis kekszet, nagyon finom és...és! JEGYET A MACSKÁKRA!
Mikor megláttam, szabályosan felsikoltottam. Mióta az eszemet tudom, illetve ismerem ezt a musicalt, körülbelül azóta el akarok menni rá. ÉS most végre megyek! El. Se. Hiszem.

Szóval így jól telt, volt pár veszekedés, de igazából ezeket meg nem veszem fel, inkább csak fárasztanak és untatnak, hogy már megint itt tartunk, és igyekszem begubózni a jó emlékeim meg a saját világomba és úgy átvészelhető.
Őszintén bízom benne, hogy senkinél nem volt nagyobb perpatvar!

Nos, ez az utolsó ilyen karácsonyi blogos bejegyzésem és el kell mondanom, hogy soha többet nem csinálok ilyet. Soha. Többet.
Soha.
Többet.
S o h a  t ö b b e t.
Ez is, mint a legtöbb dolog, ami “jó ötletnek tűnt”, csak tapasztalatszerzésnek volt jó.
Meg is világítom, hogy miért.

  1. Idő
Mindig is lassú író voltam, és nekem se jutott több a napból huszonnégy órájából több és egyszer kiszámoltam, hogy hova megy el az időm, de a lényeg az, hogy alig van tiszta három órám, amit írásra fordíthatok, és ez nekem kevés. Mármint ahhoz, hogy egy olyan minőségben szálitsak posztokat, amilyenekben megszoktam.
Egyrészt rövidek, másrészt túl kevés bennük a töltelék. Mikor utánaolvastam, mindig azt éreztem, hogy egy-egy gondolatot jobban meg tudtam volna ragadni, jobban ki tudtam volna fejteni, de egyszerűen a napi frissítés miatt ez nem igazán volt lehetséges.
Aztán mellette még a karácsonyi ajándékokkal is foglalkoznom kellett, és még mindig nincsenek befejezve. Kezdek kicsit hektikás lenni ezekkel kapcsolatban, de két ünnep között mindenképpen postázni fogom őket.

Szóval alapvetően kevés időm volt arra, hogy rendes posztokat írjak, ami az ünnep közeledtével egyre jobban csökkent, így aztán a végére már csak újrafeltöltések voltak és még örültem is, hogy legalább ennyit tudok csinálni.

Mert az egy dolog, hogy határidőre be tudom fejezni, amit kell, de az is azt takarja, hogy a lejárta előtt egy órával adom be. Erről valószínűleg már nem fogok tudni leszokni, de addig legalább van pár hetem, hogy finomítsam.

2) Minőség
Oké én is tudom, hogy nem egy szépirodalmi alkotás ez a blog, de azért szeretek odafigyelni, hogy legalább befektetett energia szaga legyen annak, amit kirakok. És az egy dolog, hogy a blogposztok olyanok, amilyenek, de a ficik… Jézusom, a ficik.

Kivétel nélkül mindegyik művemet gyűlölöm, amit megírtam, de ez persze elmúlik és csak annyi marad, hogy hát ezt itt kéne javítani, azt ott, de ezek az adventi ficijeim… hát, gyerekek, talán még a Stonymra mondanám, hogy úgy, ahogy olvasható. A Crevinem az tömény cukormáz, de úgy, hogy az élvezhetetlen, a Mystrade hááát, inkább csak akkor ha nagyon, nagyon, nagyon nincs más választásod akkor olvasd el, a Galavant meg, hát szóval olyan átlagos. Említésre nem is méltó.
És ez most nem a szokásos, megírás utáni gyűlölet, hanem objektív érvrendszeren alapuló megállapítás. Csak azért nem törlöm le őket, mert az embernek látnia kell a hibáit is.

3) Testi tünetek
A karácsonyi készülődés amúgy is leszívja az embert, hát még ha ilyet is kell művelnie közbe! Szerintem mindkét kezemre inhüvelygyulladást kaptam, a szemem alól meg még mindig nem tűntek el a kialvatlanság táskái.


Mindezek fényében látható, hogy ez csak az elején tűnt jó ötletnek, és soha nem fogok még egyszer ilyet csinálni. Ha a gondolata is felmerül benne, lobogtassátok meg előttem ezt a posztot.
Kitartásotokat és kommentjeiteket azonban ezer hálával és köszönettel fogadom, nagyon hálás vagyok mindegyikért, és majd az elmaradottakra is válaszolni fogok majd, csak idő kérdése.

Ami pedig a jövőt illeti, engem újévig nem láttok, kipihenem magam és remélem, hogy már legközelebb minőségibb poszttal jelentkezhetem.

Legyetek rosszak!
Share:

2016. december 24., szombat

Karácsony 2. napján - Víg karácsonyt!


Nekem annyira tetszik ez a köszöntés, imádom használni, annyira jó hangulata van!
És ez a lényege a mai bejegyzésem lényege, mondanivalója és tömör egésze, hogy:

HOSSZÚ
ÉS
BÉKÉS
KARÁCSONYI
ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

MINDEN KEDVES ÉS KEDVETLEN UTASOMNAK, POTYAUTASOMNAK, ÁTMENETI LÁTOGATÓNAK, TEAPARTNEREMNEK, BARÁTOMNAK ÉS MINDEN ERRE TÉVEDŐNEK!

LEGYETEK NAGYON, NAGYON ROSSZAK ÉS BOLDOGOK!
Share:

2016. december 23., péntek

Karácsony 3. napján - Szöveges üzenetek 3.


Tartalom: Már megint az SMS-ek
Páros: MorMor
Fandom: Sherlock BBC
Műfaj: SMS, fluff
Korhatár: 12+
Figyelmeztetés: utalás slashra
Megjegyzés: Kis vigasztalás, semmi több. Úgyis jön még a nyakunkba angst, addig meg legalább mosolyoghatunk egyet.
Megjegyzés 2.: Újrafeltöltés, mert bár időm van, energiám elmegy máshová. 
Share:

2016. december 22., csütörtök

Karácsony 4. napján - Készülődés ezerrel


Nagyon szépen köszönöm azt a rengeteg kommentet és ígérem válaszolni is fogok, de egyelőre még javában zajlik a karácsonyi készülődés, és rendszeresen megébredek reggel hat körül, hogy úristen mit kell csinálnom, annak ellenére, hogy nem kell mennem dolgozni, és amúgy szépen haladok a dolgokkal.

Ma speciel ajándékokat csomagoltam, az Árkádban találtam ilyen csillogó celluxot, nagyon menőn néz ki, de szerintem kevesebb ragasztóanyag van rajta, mint egy normál celluxon, mert hamar elfogyott. Vagy csak én lendültem bele a munkába túlzottan. Mindegyik előfordulhat, de a lényeg, hogy be tudtam csomagolni, hozzávetőlegesen mindent.
És jövőre díszdobozokat fogok gyártani, úgy döntöttem.

Valamint ma csináltam habkarikákat, öcsém segítségével, hát kiváncsi vagyok a végeredményre. Ízre nem lett rossz, de azt még nem tudom, hogy kiszárad-e megfelelően. Én mondogattam, hogy rakjuk be a sütőbe, de leszavaztak, szóval most ott szárad a cserépkályha tetején.

Meg szaloncukor is lett kötözve, egy nagy zacskónyi, közben pedig öcsémmel megnézettem a Téli mesét és szerintem meg fog ölni érte álmomban. Nagyon kiakadt rajta, úgyhogy a célom elértem, bár lehet, hogy meg fogok fizetni érte. Az a Ló, meg a rajzolgatás kicsit megviselte.

Úgyhogy összességében jól haladok és a mai poszt csak ennyi, mert még van hátra dolgom, amivel bíbelődnöm kell.

Legyetek rosszak!
Share:

2016. december 21., szerda

Karácsony 5. napján - Csak egy éjszaka volt

Tartalom: Crowley iszik, Azirafael nem annyira, a tömeg verekszik és elcsattan egy csók is miért ne alapon.
Páros: Crowley/Azirafael
Fandom: Good Omens
Műfaj: humor, fluff
Korhatár: 12+
Figyelmeztetés: enyhe slash, némi csúnya beszéd és első novellám a fandomban, cselekmény?
Megjegyzés: Ha már csak negyedrészt sikerült visszaadnom a könyv hangulatát, már jó vagyok. Lehet, hogy a későbbiek során, ha jól sikerül ez a kis kezdő kör, elárasztalak titeket fluffokkal különböző korhatárokon belül, mert ez a két déli kis buzzancs egy életre megvett magának. Jó tanács másoknak: ha nem tudod, mit csináljanak a szereplők, vidd el őket kocsmázni.
Megjegyzés 2. : újrafeltöltés, mert ma sem lesz időm  posztot pötyögni.
Share:

2016. december 20., kedd

Karácsony 6. napján - Kicsit megnyekkenve


Asszem úgy ma volt a mélypontom, így aztán lehet, hogy ebben a posztban semmi karácsonyi nem lesz. Bocsánat, de egyszerűen annyira ki vagyok merülve, hogy már karikásak a szemeim. Nem az, hogy van egy-két táska, mert az is van, meg az a fekete csík ott a szemkörnyéken az orr felől, nem, hanem az, hogy konkrétan van egy halvány fekete kör a szemeim körül.
Mikor belenéztem a tükörbe és felfedeztem, hát majdnem hisztérikus nevetés tört rám. Ami csak azért nem lett volna szerencsés, mert munkahelyen történt.
Ennyire fáradt még a tíz napos edzőtábor alatt se voltam, pedig annak a végére is leledzettem egy állapotban.

Úgyhogy nézzétek el, ha ma nagyon nem érzem az ünnep szellemét. Ráadásul teljesen feleslegesen futottam végig a városon, mert a fotókidolgozóban egyik gép se fogadta el a pendrivet amit vittem, és még jól el is feledkeztek rólam… Annyira nem díjaztam a nagy tömeg ellenére sem. Hosszú és fárasztó heteim voltak, ma értem az erőm végére, szóval nagyon, nagyon, nagyon boldog vagyok, hogy holnap nem kell dolgozni mennem és aludhatok.


De legalább most végre bele tudtam kezdeni a kedvenc karácsonyi könyvembe, amit minden karácsonykor el kell olvasni, mert anélkül nincs ünnep. Még hetedikben vagy nyolcadikban kaptam nyelvtantanárnőmtől Christopher White - Karácsonyi készülédés című könyvét, és azóta is mindig elolvasom. Nagyon tetszik, és lehet összekaparok róla egy ajánlót, bár még nem tudom, hogy mikor.
Említettem már az időhiányt?

Bocs skacok, ezt már csak becsületből csinálom végig, de többet ilyenbe nem fogok belevágni.

Legyetek rosszak!

Share:

2016. december 19., hétfő

Karácsony 7. napján - Szöveges üzenetek 2.


Tartalom: Moriarty és Moran újabb SMS párbaja.
Páros: MorMor
Fandom: Sherlock BBC
Műfaj: fluff
Korhatár: 12+
Figyelmeztetés: nyomokban durva beszéd
Megjegyzés: Ez igenis MorMor. Akárki akármit mond ez MorMor. Szeressétek. Rövid és talán még vicces is. Afféle helyrezökkentő a rengeteg angst után és előtt.
Megjegyzés 2: Újrafeltöltés, és bocsi srácok, de ebben a három napban kétlem, hogy lesz időm blogposztra.
Share:

2016. december 18., vasárnap

Karácsony 8. napján - "Ha eljön szép karácsony!"


Tartalom: Richardnak a kiadója az élete, és nem is gondol a karácsonyra. Azonban Gal mégis meglepi valamivel.
Páros: Galavant/King Richard friendship
Fandom: Galavant
Műfaj: fluff AU
Korhatár: 12+
Figyelmeztetés: OOC és még fandom hűtlen is vagyok, mert nem énekelnek (ez egy musicalsorozat ugyanis. Halál. Komolyan.)
Megjegyzés: Hát gyerekek ez az utolsó és felerészt nagyon boldog vagyok, mert ezt is úgy írtam meg, mintha a fogamat húznák. Másrészt meg szomorú is, mert egyre közelebb a karácsony és persze, hogy nem vagyok kész. Amúgy meg bánt, hogy ilyen összecsapott ficivel jelentkezek ebből a fandomból először. Nem véletlenül vagyok én lassú író. Azért tán nem lett végzetesen rossz.

Share:

2016. december 17., szombat

Karácsony 9. napján - Az öngyilkosság hátrányai


Tartalom: Az eseményeknek általában kétféle következménye van: azzal, amivel számolni lehet, és az, amelyikkel nem.
Páros: Sherlock/Mycroft
Fandom: Sherlock BBC
Műfaj: egyperces post-Reichenbach
Korhatár: 12+
Figyelmeztetés: a humorom, az események pontosan a zuhanás után játszódnak
Megjegyzés: Ez pontosan egypercnyi indok arra, hogy miért nem szabad engem két órás edzés, két forralt bor és éjféli fekvés után papír és toll közelébe engedni.
 Megjegyzés 2: Újrafeltöltés, mert nem volt energiám posztot írni. 
Share:

2016. december 16., péntek

Karácsony 10. napján - Pihenjünk!


A mai posztot a fáradtság, idő - és alváshiány ihlette, ráadásul meg sem írtam előre. Mondjuk ma örültem, hogyha enni tudtam, mert valamiért mindenki azt hitte, hogy mindent pénteken kell elintéznie. Amikor rövid nap van.
Úgyhogy még én se tudom, hogy miről fog szólni.

Valószínűleg arról, hogy mindenkinek eljön az a pont, amikor úgy őszintén elege lesz az egészből. A karácsonyi ajándékokból, a giccsből, zenéből, meg még a világból is. Na, nekem most jött el az a pont.
Ha jól számolom két hete nem tudom kialudni magam normálisan, és bár az ajándékok háromnegyede megvan, van egy, ami nagyon lassan akar elkészülni, egy másikkal, meg anyám bajlódik és fogalmam sincs, hogy valaha is kész lesz-e. Mondjuk én elég időben szóltam, hogy ezt ugyan már csinálja meg nekem, de hát mindegy. Majd ha kész lesz postázom azt is.

Mondjuk abban is kételkedem, hogy amit időben is fel tudok adni, az odaér-e. A Magyar Posta ugyanis összeomlott a túlterheltségtől és a munkaerőhiánytól. Ha nem lenne rá szükségem, még szórakoztatna is, hogy ennyire nem működik semmi ebben az országban.
Meglehet ideje lenne szereznem egy rakat postagalambot…

Szóval ott tartottam, hogy mindenkinek kicsit elege van. És mit lehet ezzel kezdeni?
Félrerakni mindent a fenébe és pihenni egyet.
De most komolyan. Az az ajándék, amit még nem vettél meg, ráér holnapig, ami még hiányzik az éléskamrából/spájzból/hűtőből nem olyan fontos, az a szoba, ahol még mindig nincs rend, ráér. Egy napig most már minden ráér, nem dől össze a világ, dőlj le, tégy be egy jó filmet, vagy olvass valamit és lazíts.
Megérdemled.
Jövő héten úgyis karácsony hét, akkor indul be igazán a dömping még. Jobb is, hogyha rákészülsz.

Amúgy meg tényleg érdemes egy-két nap szünetet tartani a sürgés-forgásban, főleg, hogyha már a szervezeted is jelzi, hogy valami nagyon nincsen rendben. Nekem például most a kezeim fájnak, a bal hüvelykujjamat olyan szinten meghúztam, hogy alig tudom kinyújtani, a jobb kezem általánosan sajog, a térdeim kivannak a sok üléstől, meg az idegrendszerem is kezd egy törékeny vázához hasonlítani.
Úgyhogy jó lenne, ha adnék magamnak egy hétvégét és nem csinálnék semmit, de vizet prédikálok és bort iszok, mert már csak becsületből is végigcsinálom. (Utána meg letagadom az összes ficimet, amit ezekre írtam...Nagyon nem vagyok rájuk büszke, mert elkapkodtam és összecsaptam őket.)

De azért ha nem csináltok ilyen lehetetlen küldetéseket, akkor tényleg pihenjetek. Jó az, higgyétek el, hogy a testek meg fogja hálálni, az idegrendszeretekről nem is szólva. Tudom, hogy igen közkedvelt az “alvás a gyengéknek való” jelmondat, de ha nem alszol csak még gyengébb leszel. Valamint ingerlékeny, az érzelmeid felett való kontroll csökken, nagyobb valószínűséggel fogsz elkapni betegségeket, szóval a francba a karácsonyi készülődéssel, inkább menj és aludj egy jót!

Eh, ez se lett életem posztja, de legalább van.
Ezzel a lendülettel el is megyek varrni, mert ilyenkor én még nem tudok aludni.

Legyetek rosszak!

U.I.: Soha többet nem csinálok ilyen kihivást magamnak...
Share:

2016. december 15., csütörtök

Karácsony 11. napján - Előre a Vörös Oroszlánba!


Tartalom: Mabel alaposan berúg a szokott törzshelyén, Wilson kapitány pedig riasztja a személyzetet. Ám a család néhány tagja is felbukkan, akik kalandkeresés és unalom miatt tévednek arra. De ami még rosszabb, hogy Levender is befut, aki még mindig Dolby kapitányt keresi.
Megadott téma: Haverokkal
Szereplők: Szinte mindenki a főbb szereplők közül
Fandom: Csengetett Mylord?
Korhatár: nincs
Figyelmeztetés: nyomokban angol humort tartalmaz.
Műfaj: humor
Megjegyzés: Tudom, hogy régóta vártok erre, és én igen lusta dög vagyok, hogy csak most hoztam, de remélem afeletti örömötök, hogy végre hoztam, legyűri a késztetést, hogy tésztaszűrőt csináljatok belőlem. Pedig megérdemelném. Ezek után tényleg. Bizonytalanság és önvád level végtelen.
Megjegyzés 2.: Újrafeltöltés, és a napokban még jó sok ilyet kaptok. Nem azért, mert kifogytam a témákból, hanem mert alvás- és időhiány lépett fel. Úgyhogy igyekszem ilyen vidámakat hozni. (Megvan három éves, te jó ég...)

Share:

2016. december 14., szerda

2016. december 13., kedd

Karácsony 13. napján - Az öt legenda


Nos, ezúttal íme, itt van egy ajánló, ami tegnapra ígértem, de mára érkezett.
Illetve, ezen a linken elérhető, mert van nekem egy ajánlós oldalam, amit Candyvel együtt kormányozgatunk. Vagyis próbálunk. 
Mindegy, jó szórakozást hozzá!

Legyetek rosszak!

U.I.: Kezdenek rajtam kiütközni az alváshiány jelei.
Share:

2016. december 12., hétfő

Karácsony 14. napján - Díszdobozok


Bevallom, a mai posztot eredetileg egy ajánlónak szántam, de nem sikerült megírnom előre, így most rögtönzök. Az előre megírt amúgy nem nagy idő intervallumot takar, de azért nekem kényelmes, hogy már csak átgépelnem kell.

Úgyhogy, most így teljesen indokolatlanul arról fogok beszélni, hogy beleszerettem a díszdobozokba.
Anyámmal pénteken voltunk Árkádba, körülnéztünk ajándékokért, meg bemásztunk a könyvesboltba, meg ide- oda, többek között a papírboltba és ott láttam ilyen nagyon csecse, csillogó, villogó, szépséges díszdobozokat, amiket én eddig még csak filmeken meg reklámokban láttam, esetleg pinteresten és beléjük szerettem.
Egyszerűen annyira szépek, ízlésesek és még csak csomagolópapírral meg celluxal sem kell kínlódni, csak beleteszed az ajit, majd betolod a fa alá és kész is.
És még jól is néznek ki, hát botrány.
Ahogy az áruk is.
Amit őszintén sajnálok, mert én úgy vettem volna!

Komolyan, nem is kell, hogy legyen benne valami, csak maga a doboz fogott meg, annyira mutatós és ünnepi volt, hogy vissza akarok menni és kifosztani a boltot. Tisztára úgy érzem magam, mint kiskoromban, amikor szintén érdekesebb volt a doboz, mint a játék. Szóval ha van egy ilyen ismerősötök, aki macskalélekkel bír és órákig eljátszadozik egy dobozzal, akkor vegyétek meg neki.
Vagy akár magatoknak, én nem sajnálom senkitől! :D

De, ha nincsen pénzetek rá, mint ahogy nekem sincs, akkor marad a homemade megoldás. Egész sokat agyaltam ezen elalvás előtt, hogy miként lehetne kipótolni és biztos vannak a pinteresten, youtubon ilyen dobozkészítő DIY-ek, de hadd osszam meg az én kis ötletem. MAi mondjuk így ébren lehet, hogy nettó hülyeség.
Majd ha leírom kiderül.

So, hobbiboltokban lehet kapni sima barna papirdobozokat, amiket ki lehet pótolni innen-onnan összeszedett kartondobozokkal is, kinek mi egyszerűbb vagy áll jobban kézre. Aztán veszünk kedvünkre való festéket és lefestjük. Lehet olyat, hogy még a nedves festékbe csillámot szórunk, bár úgyis lehet csillámos festéket kapni.
De szerintem viccesebb, ha minden tele lesz csillámmal.

A másik, ami még valahogy eszembe jutott, hogy belülről kibélelni szövettel. Mondjuk ez kicsit macerásabb, mert mire beragasztod, addigra már csupa ragasztó leszel és garantáltan jobban fog hozzád ragaszkodni az anyag, mint a dobozhoz, sőt még a doboz részecskei is arra fognak törekedni, hogy veled éljék le a hátralévő életed.
A ragasztó nagyon kis mocsok jószág.
Szóval ezzel akkor érdemes bíbelődni, hogyha eluntátok az életeteket.

Szerintem a díszdoboz az szintén inkább azoknak való, akik nem akarnak csomagolni, de szeretnének igényesen csomagolni, de nincs kedvük zacskózni, nekik tökéletes megoldás. Lehet készen kapni, késziteni, kedvtől, pénztől, ihlettől függően. Én most viszont zárom soraim, holnap talán több mindennel tudok majd jelentkezni.

Legyetek rosszak!

U.I: Fogalmam sincs milyen fandomból hozok ficit hétvégén...
Share:

2016. december 11., vasárnap

Karácsony 14. napján - "Ó, szentséges éj!"


Tartalom: Mycroft úgy hiszi, hogy nyugta lesz a karácsonyi forgatagban a Diogenész Klubban. De nem számolt Lestradeval.
Páros: Mystrade
Fandom: Sherlock BBC
Műfaj: crack
Korhatár: 12+
Figyelmeztetések: enyhe slash, OOC
Megjegyzés: Először is szerintem ez lett a legrövidebb ficim, mert annyira nem volt kedvem/időm/energiám rá, szóval bocsánat. Másodszor a gugli utál, vagy én vagyok totál analfabéta, mert megpróbáltam rákeresni erre a hagyományra, de sehogyse sikerült megtalálnom a választ, ezért is bocsánat. Harmadszor meg nem tudom magamat reklámozni. Azért talán élvezhető lett.

Share:

2016. december 10., szombat

Karácsony 15. napján - Részeges karácsony


Rózsaszín rénszarvas száll az égen át!
„Sajnálom haver, de nagyon berúgtál.”
Rockkoncertet, metált adnak a betlehemben,
az az angyal plébekelt, én figyeltem!

Pogóznak a zenére a karácsonyi bögrék.
„ Persze, mert a standnak is nekimentél.”
Begördülnek a parasztok, hoppá, a pásztorok,
mindegyik alatt egy Harley Davidson morog.

A királyok is itt vannak, mér’ UFO háton jöttek?
„ Az a körhinta, és egy órája nézed.”
Ajándékot köszi, most inkább nem kérek,
bár egy pohár borral mindig szebb az élet.

Odafent a csillagok is kánkánban nyomatják!
„ Ülj le, még mielőtt kidobod a rókát!”

Én mondom, csakis piával lehet jó az ünnep.
Részeges karácsonyt kívánok hát mindenkinek!

Ez még tavalyi versem, de nagyon szeretem. Most megint újrafeltöltést kaptok, mert holnap érkezik a Mystrade fici és azon ügyködtem.
Meg bepótolom mindjárt a linkeket, mert a tegnapi posztot ugyan begépeltem, de nem tettem hozzá linkeket. Komolyan nem is tűnt fel, hogy tisztára elfelejtettem...
Share:

2016. december 9., péntek

Karácsony 16. napján - Együnk!


Nem, a december még mindig nem egy fogyókúrára alkalmas hónap, de ha bárki beszólna neked az alakod miatt, akkor te közöld vele fensőbbséges arckifejezéssel, hogy: Te felkészültél a télre.

Ami tipikusan téli csemege az a kürtöskalács, amiből még a diósat is szeretem, ahogy megvilágosodtam efelelől. Veszek is amikor csak tudok.
A Hivatalba volt jó világ, mert minden csütörtökön jött a kürtöskalácsos ember és négyszáz forintért lehetett tőle venni. Még meleg volt mikor hozta és valami Nyamm. De szerettem!
Meg még azért is jó volt, mert csütörtökön hatig dolgoztunk és az utolsó órában már mindent csináltál, csak ne kelljen melózni, úgyhogy szépen betoltuk a kürtikalit.
A kedvencem a rumos kókuszos meg a kakaós volt.
Azóta is visszasírom pedig annyira nem volt happy ott dolgozni. De csak ezt. Mondjuk az még mindig fun, hogy mióta eljöttem onnan, azóta a kürtöskalácsos se jár oda. Emiatt egyedül a Nőt sajnálom, mert vele voltam olyan barátságba, hogy részvétet érezzek iránta.

Úgyhogy képzelhetitek, hogy megörültem, mikor felhúzták a bódékat, mert na majd most jól veszek magamnak!
Aha.
Nem.
Tudjátok mennyibe kerül egy kürtöskalács a vásárba? 1400!
Ezernégyszáz forint egy rohadt kürtöskalácsért, amit még úgy is igazságtalanságnak tartok, hogy olyan hosszú, mint egy másfél literes palack talán kicsit hosszabb, meg az a neve, hogy “Vitéz kürtös”. Ezret talán, de erősen talál ezerkettőt kiadnék érte, de ezernégyszázat?
Annyiért már sütök itthon,

Rákerestem neten és ha azok közé tartozol, akinek van otthon ilyen forgatórudja a kalácshoz, akkor erre van egy egyszerű recept, sok sikert hozzá és jó étvágyat! (Mondjuk… ha van rúd akkor van recept is, nem? De. De már leírtam, itt marad)
Viszont ha nincs, akkor lehetsz kreatív és kipótolhatod sörösdobozzal vagy papírtörlő gurigával. Bár szerintem érdemes sörösdoboznál maradni, az tuti nem fog deformálódni a sütőben. Erre van a recept, ami szerintem nem nagy wastiszdasz, inkább időigényes, mint macerás, ahogy olvasgattam.
Szerintem megpróbálkozok az elkészítésével. Talán nem gyújtom fel a házat.

A másik nagy édességem, amiért szintén meg tudnék veszni, annak ellenére, hogy nem jutok hozzá rendszeresen ünnepekkor, az a habkarika. Nem csók, karika. Tudjátok, amit a fára akasztanak és olyan az íze, mintha édes felhőt ennél.
Győri öreganyámnál szokott lógni és én mindig megkívánom, de mindig rám szólnak, hogy ne egyem, mert régi. Egyszer, jó pár évvel ezelőtt mégis elfogyasztottam párat, de azon kívül, hogy alig bírtam elroszogtatni őket és kicsit megfájdult a fogam, nem lett semmi bajom.
Sajnos azonban mára már ehetetlenebbé szilárdultak mint Miss Spulni és Miss Masszív karamellái.
Úgy döntöttem, hogy idén kézbe veszem a dolgot és megpróbálkozom az elkészítésével.

Nem tudom mire fel ez a nagy lelkesedésem mikor a fözőtudományom kimerül az alapkajáknál, ráadásul egyszer sikerült tönkrebasznom egy kotyogós kávéfőzőt. Mondjuk azoknak még mindig nem értem a működését.
Életképtelen vagyok jah,
De ennek ellenére szeretnék ilyennekel bíbelődni.

Mézeskalácsot úgyis süt az öcsém, aki mellesleg cukrásznak tanult, úgyhogy az rossz nem lesz. Én mindig megvárom míg kicsit megszottyosodik és akkor vetem rá magam.
Karácsonyfára ebből nem szokott kerülni, de lehet idén talán rábeszélem, hogy csináljunk arra is. (Valamiért nagyon azt akarom, hogy az a fa felérjen három másikkal)

Más jellegzetes süteményeink asszem nincs, csak azok amiket átlagba minden ünnepekkor megsütünk, bár most öreganyám felvetette, hogy gyümölcskenyér helyett bejglit fog készíteni, amit én heves tiltakozással fogadtam.
Mert nem szeretem a bejglit.
Megkövezhettek, de szerintem száraz, kevés töltelékű, két nap után féltéglaként funkcionál és általában az egésznek  van egy “ha nem szereted, nem vagy magyar” görcsös feelingje, amiből én nem kérek. Aki szereti szeresse nyugodtan.
Gondolom más meg a mézeskalácsot rühelli és ez így van rendjén.

Napi kérdésem is ehhez kapcsolódna: Ti melyik jellegzetes karácsonyi süteményt vetnétek a Pokol tüzére?

Legyetek rosszak!


U.I.: Nem is vagyok édesszájú, de ezek után ezt már senki nem hiszi el.
Share:

2016. december 8., csütörtök

Karácsony 17. napján - Igyunk!


Azt hiszem elérkeztem ahhoz a ponthoz, amikor kifogytam már az ötletekből, de amikről még írhatnék azokat még nem tartom aktuálisnak valamint nem néztem/olvastam még újra.
Felkészültségem lenyűgöző..
Mondjuk én erre számítottam ám, mikor belevágtam, hogy spanyolviaszt feltaláló posztok lesznek. Az egyetlen, amibe reménykedem, hogy azért nem vettem el senkinek a kedvét az ünneptől.

No, de ennyi elég volt az önsajnáltatásból, vágjunk bele a mai témába. Illetve igyunk.
Az első jellegzetes ital, ami beugrik az a forralt bor. Én nagyon szeretem, főleg a vöröset, aminek még nem jöttem rá az okára, hogy miért, hisz a fehér is finom. De ha lehet még is inkább maradnék a vörösbornál.  

Vásárban is az az első, vagy az utolsó dolog, amit veszek attól függően, hogy csak körülnézni megyek, vagy veszek is valamit. Két decit szoktam kérni, azzal elvagyok egy jó ideig. Többet nem is szoktam, mert nem azért iszom, hogy berúgjak, hanem a hangulat meg az íz miatt.
Az első forralt boromat idén már megittam annak örömére, hogy sikerült beküldenem a novellám a pályázatra.
Igazán felemelő élmény volt a fagyos kis ujjacskáimmal szorongatni a jó meleg poharat, majd belekortyoltam a forró italba. Valami isteni íze volt és ne várjatok gasztronómiai kiselőadást, de bor, mazsola, szegfűszeg, fahéj egyvelege nagyon is kellemes az ízlelő bimbóim számára.

De mire találtam egy elfogadható árú standot! Végig a Baross úton kétszáz forintért vesztegették decijét, hát mondom én ennyiért nem veszek! Ez már rablás.
Persze csak leltem két helyet, ahol olcsóbban mérik, de hát mi az, hogy kétszáz decije.  Sokallom egy cseppet. Még azt se hiszem el, hogy olyan hű, de különleges íze lenne, hogy megérje azt a pízt.

A másik spórolós megoldás, ha otthon készíted el. Van rengeteg forralt bor recept, a google előzékeny és szeret téged, úgyhogy nyugodtan lehet keresgetni. A bor lehet kannás, a fűszerezés úgyis kellemessé teszi, meg mennyiségileg is több kerül belőle. Ezt jól megaszontam.

A következő alkoholos ital, amit apám most csinált először, de remélem nem utoljára, az a forralt sör.
Furán hangzik, de nagyon finom. A lényeg, hogy barna sörből kell csinálni, receptet pedig erre találsz. A végeredmény ilyen habos, karamellás utóízű nyamm-nyamm.  
Tehát, ha nem vagy boros, de kell valami forralt, akkor nyugodtan lehet sörrel próbálkozni. Finom, kellemes és jót lehet aludni utána.
Természetesen az alkohol ezen formája is ésszel fogyasztandó!

Antialkoholistáknak, gyerekeknek, meg mindenkinek aki szereti, bátran ajánlom a forró csokit. Bevallom, nem tudom vásárban mennyi, nem néztem, meg nincs is nagy bizodalmam a vásári forró csoki iránt. Oka nincs különösebben, csak nem szokásom ott inni.
Megvan az a fix helyem, ahol hozzájuthatok az édesség eme formájához, ahol rengeteg ízen kapható és még az ára is baráti. Ez a hely a Csillag presszó, bár az itt kapható is eltörpül ahhoz képest, amit Mosonmagyaróváron, az egyetemhez közel eső kávézóban lehetett kapni. Na, abban még a kanál is megállt, olyan sűrű volt..
De a Csillagé is finom.
Házilag nem nagyon szoktunk készíteni, én is inkább instant kakaóport keverek a hideg tejbe, A kakaó nekem hidegen jó.
Hú, Eva...megint szinten vagy.
Aki nagyon menci akar lenni otthon és a tejszínhabon, meg a rászórt kakaóporon kívül még meg akarja dobni az egészet, akkor neki ajánlom az italban olvadó csokoládékanalat. Egyszerűen beleteszed a forró italba, kevergeted és a csoki beleolvad az italba. Asszem van karamellásba is, amit kávéhoz is lehet használni. Jópofa kis trükk az élet megédesítésére.

Mondjuk, ami nálunk még ilyen ikonikus családi ital az a Baileys. Amit én következetesen tojáslikőrnek hívok, de mindig kijavítanak, hogy nem az. Fiatalabbként meg mindig bélvíznek emlegettem, mert a bélisznek nem láttam sok értelmét.
Nah, de mindenesetre likőrféle, afféle kontyalávaló és mindig győri öreganyám szokta hozni. Anélkül be se engedjük a lakásba.
Csak arra kell vigyázni, hogy apánk ne igya meg. Fun, hogy mindig hangosan panaszkodik rá, hogy gyerekital meg túl édes meg ilyen rossz és olyan rossz, aztán mégis megissza előlünk.

Az alkoholizmus nálunk se ismeretlen fogalom, ahogy rengeteg más családnál se, épp ezért mondom, hogy csak ésszel fogyasszátok! Nem vagyok álszent, egyetemen párszor én is berúgtam, és most is iszogatok, ha valamelyik barátnőmmel vagyok, de! Az egy dolog, hogy te egy számodra biztonságot jelentő környezetben egyszer-egyszer így mulatsz, az meg egy másik, amikor az egyik felmenődnek egyfolytában változik a hangulata, nem lehet hozzá egy szót szólni, mert azonnal megsértődik és az egészből veszekedés lesz.
Lehet élvezni az alkoholt, én is szívesen fogyasztom, de mértékkel. A kerülendő példa ott van előttünk.
Valamint, ha valaki nem iszik alkoholt, mert nem akkor, nem kínálgatjuk.

Most, hogy sikerült ilyen pozitívan lezárni, megkérdezném: Nektek mi a kedvenc karácsonyi italotok?

Legyetek rosszak!

U.I.: Ez azért lett ilyen borús, mert a poszt írása közben elkezdtem  várni a karácsonyt, aztán nyomban eszembe jutott minden, amiért NEM.
Share: