2016. június 25., szombat

Üres utakon



Tartalom: Dean és Sam meghalnak, ezúttal végleg, és Crowley ott van a temetésen.
Páros: nincs
Fandom: Supernatural
Műfaj: egyperces angst
Korhatár: 14+
Figyelmeztetés: burkolt slash utalás, káromkodás, és a némileg giccsesnek ható környezet, de mindenre esküszöm, hogy nem tudtam máshogy elképzelni valamint nyálas karakterhűtlenség
Megjegyzés: Találtam egy régi posztot, ahol a tartalomban leírt headcanont fejtették ki bővebben, de annyira nem bőven, hogy én ahhoz ne tudnék hozzászólni. Úgyhogy lett belőle egy kis iromány, ami reményeim szerint visszaadja azt a hangulatot, amit én át akartam tudni. Ha sikerül, kurvára boldog leszek.
Megjegyzés 2. : Ha már úgyis szülinapod van egyetlen patásom, tessék olvasd, hogy milyen szépen meg lettél siratva halálod alkalmából.

Share:

2016. június 23., csütörtök

#14 - Már megint egy blogdíj



Jávoromtól kaptam egy díjat, miután megegyeztünk abban, hogy nem, nem fogom megcsapkodni ezért. Meg legalább több friss lesz a blogomon. Nos, akkor vágjunk is bele!

Ímhol vannak a szabályok!

1) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad és linkeld be a blogját!
Köszönöm te űrpatás, hogy idedobtad a nyakamba! A blog meg erre van, tessék, lehet menni gyönyörködni!

2) Válaszolj öt kérdésre, ami a díjhoz jár!
A félreértések elkerülése végett, ugyanazokra a kérdésekre kell válaszolni, amire én is. Szóval ugyanaz az öt kérdés kering körbe-és körbe.

3) Olvasd el az első öt fejezetet, illetve az utolsó fejezetet annak a blogján, akitől a díjat kaptad!
Ehhez nincs hozzáfűznivalóm, kivéve ezt a három szót.


4) Mondj véleményt a blogról!
Nah, ezt majd a végén. Addig még kitalálom mi a fenét mondhatnék.


5) Írd le, kinek ajánlod a blogot!
Hű, ez még fogósabb, mint az előző

6) Küldd tovább a díjat 5 embernek, de figyelj arra, hogy egy blogger/bloggerina, csak egyszer kaphatja meg!
Fogalmam sincs kinek tudnám küldeni, sálálálá...

No, akkor most lássuk azokat a kérdéseket, aztán lehet, hogy még utána szövegelek valamikről, még meglátom. 

1) Miről szólt az első írásod/történeted/novellád és mikor írtad?
Gyerekek, ezt már annyiszor kérdezték meg tőlem, hogy kezdem unni, viszont arra nem emlékszem, hogy verset mikor írtam, szóval kismilliomodjára is megválaszolom. Tehát, olyan tizenöt-tizenhat évesen írtam és igazából annyira megtetszett egy történet, hogy én is írni akartam egyet. Ami ugyanaz volt, némi Power Rangerses beütéssel.
Vagy W.I.T.C.H.
Igazából akkoriban nagyon rá voltam függve ezekre a dolgokra, nem csoda hát, hogyha ezek jelen voltak az első macskakaparásomban. Innentől kezdve mindenki tudja, hogy miről szólt: néhány fiatal különleges képességeket kap és meg kell menteniük egy másik világot. És így nagyjából ennyi, mert ezt vittem sokáig, más-más köntösben, kerültelek bele momentumok a Chichiro Szellemországban-ból, és emlékszem, hogy több részesre terveztem, és a második rész elején egy néger ügynök vitte el a csajt a másik dimenzióba. Hogy erre én miért emlékszem? Rejtély. Viszont az is megvolt, hogy volt valami szerelmi szál, erkélyjelenettel együtt, és a csávó a végén egy erdőbe sétált el, ahol köd vette körül a lábait, ami az ősei szellemei voltak, viszont, hogy mit akartam ezzel kezdeni? Nah mindegy, a lényeg, hogy én is elkezdtem valahol és persze, hogy azt hittem, hogy a könyvespolcokra kerülök velük...

2) Milyen érzések töltöttek el, amikor megírtad és közzétetted az első fejezetet/bejegyzést a blogodon?
Egyfajta érzés uralt akkor főleg, ami végigkísér azóta is: Miért. Csinálom. Én. Ezt? Szóval az értetlenség, hogy ezt tulajdonképpen miért tettem, vagy minek, és különben is úgysem érdekel senkit, de ettől függetlenül csinálom, mert kit érdekel, hogy nem érdekel senkit!
Jah. Hozzáállás.
De nagyjából akkor is így voltam vele, jókora para, meg világhódítási célzat. És persze már akkor se tudtam, hogy pontosan mit akarok ezzel kezdeni. Legalább ebben következetes vagyok. 

3) Ki írta az első kommentet a blogodhoz, és mi volt az? Mire gondoltál mikor elolvastad?
Attól függ melyik blogomra gondolsz, mert kettő is van. Volt. Igazából, azt már bezártam, mert egyszerűen kinőttem, de akkor a legjobb lesz, ha mindkettővel kapcsolatban megválaszolom ezt a kérdést.
Volt ennek a mondatomnak bármi értelme?
Mindegy.
Az előző blogomhoz, egy író, illetve költőtársam írt, és mivel nagyjából egy bemutatkozó, "Elindultam" jellegű megjegyzés volt, így igazából csak biztatott, hogy csináljam, és majd ő is vissza fog nézni. A nevére nem igazán emlékszem, de tudom, hogy egész baráti volt a viszonyunk, és ha nem keverem valakivel, akkor jelenleg zenei jellegű tanulmányokat folytat, bár már nem tartjuk a kapcsolatot. Nagyon örültem, hogy írt, mert amikor elindítottam azt a blogot, része voltam egy amatőr írói közösségnek, és jól esett látni, hogy ebben is bátorítanak.
Ide pedig.... na ehhez vissza kell görgetnem, egy pillanat.
Óh a jávorom! *---* Üdvözölt, hogy visszatértem újra a blogos világba, és hát, az is egy kellemes érzés volt, hogy annyi kihagyás után, még mindig kíváncsiak rám néhányan. :3
Azt hiszem szeretek blogolgatni.

4) Mi ihlette a történeted? Honnan jött a blog ötlete?
Mark Sheppard! "felsír" Na jó nem, csak megint benne vagyok a rajongásban, és nem tudtam kihagyni :D
Igazából, maga a blog ötlete, az úgy jött, mint nagyon sok minden másé, hogy azon az amatőr írós oldalon megláttam, hogy néhányan elkezdik reklámozni a blogjukat, és megtetszett a gondolat. Akkoriban épp a gportálos honlap volt a menő, emlékszik még azokra valaki? Rohadt népszerűek voltak, és én is akartam, csak éppen fizetni kellett volna érte, így ez akkor ugrott. Aztán felkerestem egy másik oldalt, ahol nem voltam annyira jelen, de ott olvastam az első fanficjeimet. Akkor még azt se tudtam, hogy mi ez a szó, de ebbe most ne menjünk bele.
Tehát, ebből indult az egész, hogy láttam másoknál, és miután kezdett kicsit feloszlani az a közösséget, keresni kezdtem valami mást, ahol megmutathatom az alkotásaimat. Igazából így jött a blog ötlete, egy hely, ahol kiélhetem a mindenfélefajta kommunikációs késztetéseimet, vágyaimat és általános feltűnési viszketegségeimet.
A steampunk külső azért van, mert a steampunk menő, ezenkívül a gőzvagány megnevezés szintén, és mert a viktóriánus és a sci-fi amúgy is bírják egymást. Meg jómagam is inkább olyan tűzszívű egyén volnék, úgyhogy állandóan sistergek, pattogok, forrongok, tehát ez a stílus tökéletes választás. Aztán egy ideig próbálkoztam egy olyannal, hogy beletenni valami SPN-es világba, mert közben az életem egy fanfiction lett, de ez nem jött össze igazán, úgyhogy most csak a saját szórakoztatásomra csinálom ezt a féldémon dolgot, vagyis hát dolgozom rajta, de még csak az emlegetés szintjén van, és szerintem így is marad, de ez se idevaló téma.
Nos, hogy az ihlet honnan jön? Általában másokkal beszélgetek, és egyszer csak jön egy olyan mondatom, hogy "Ebből egész jó fici lenne", és általában így. Vagy hallok egy dalt, amihez társul egy érzés, aztán az érzés fandomot meg párost keres magának. Nálam nincs olyan, hogy a téma a földön hever, mert leginkább mások elejtett szavaiból, mondataiból, ötleteiből szedem össze. Már amikre emlékszem, hogy hogyan születtek, mert aztán meg az alkotásai folyamat közben elfelejtem, hogy honnan származik az eredeti ötlet.

5) Mit jelent számodra az írást?
Az egyetlen dolgot, amiben tehetséges vagyok.
Komolyan, körülöttem, pluszba még mindenki vagy fest, vagy zenél, vagy táncol, én meg már teljesen ki vagyok akadva, hogy én meg csak írok. És még ezt is elfelejtettem... Enélkül viszont azt kéne mondanom, hogy amúgy gyorsan tudok olvasni. Most komolyan: ez mennyire gáz már? Érted, ha az ember legalább azt mondhatná, hogy kakaskukorékolásból jósol, vagy valami!
Voltak nekem igaz erre olyan válaszaim, mint önkifejezés, de a valóságban ez annyit takar, hogy imádok beszélni, és produkálni magamat. Meg, hogy a teremtés folyamata, de amikor éppen benne vagy egy univerzum kialakításában, bizony nem az foglal le, hogy ez valami magasztos dolog, hanem az az egészséges kurvaanyázás, hogy még mindig nem megfelelő sem a név, sem a kinézet, sem semmi. Igaz, híres is akartam lenni, de szerintem az se fog összejönni, és igazából annak is örülök, hogyha befejezek valamit.
Tudom, alacsony a mércém, de én vagyok az átlagos a csapatban, viszont megtanultam felismerni ennek az előnyeit, és csak néha fordulok magamba tőle. Számomra ez nem feltétlenül negatív dolog, ha az ember felismeri, hogy ki is ő, hol a helye, akkor abból már egész jó dolgokat tud kihozni. Például elszórakoztatni az embereket azzal, amihez ért.
Nem egy hű-de-magasztos dolog, egyáltalán nem elvont, és igazából pont olyan földhözragadt, mint én amilyen én szoktam néha lenni, de büszke vagyok erre. Lehet, hogy nem mentem meg a világot, és nem is pusztítom el, de abban mindenki egészen biztos lehet, hogy nagyon jól fogok szórakozni közben.
Bocs, mellékvágány, de a lényeg, hogy az írás valami olyasmi, ami hozzám tartozik, ennek megfelelően gyűlölöm és szeretem. Ennél nem többet nem tudok hozzáfűzni.


És akkor most lássuk azt a véleményt!

Hát, gyerekek ez a blog kész káosz.
Ott van először is a dizájn. Pár hónapos gyakorisággal változik, komolyan, egyszerűen nem bírja eldönteni, hogy hogyan is nézzen ki a saját blogja! Egy pánikbeteg kamélon nem váltogatja ilyen gyorsan a színét!
És ez még csak a kinézet.
A másik a tartalom. Szépen és kíméletesen mondva egy káosz. Fandomok egymás-hegyén hátán, nem működő menüpontok és fura címkék. Ember legyen a talpán aki kiigazodik köztük, mert az egész olyan, mint egy bolhapiac, és őszintén szólva, ez a legnagyobb erénye is.
Mert itt aztán minden van.
Ha könnyed, délutáni szórakozásra vágysz, ha éppen összetöretnéd a szíved, vagy csak elgondolkoznál a lét értelmén, akkor mindenképp érdemes benézned. Megéri rászánni az időd, hiszen egész biztosan kincseket találsz és a befektetett energia, amit a keresésre szántál, na meg arra, hogy feldolgozd, hogy már megint máshogy néz ki, maximálisan megtérül. Szóval csapassátok neki!

Ajánlani pedig minden mazohista lelkületű, keresgetős-kutatós hozzáállással megáldott emberkének ajánlom, plusz azoknak is, akik a nem annyira közismert fandomokból szeretnének csemegézni.


Most, hogy ezt letudtuk, lássuk, hogy kiket szenvedtem össze, akiknek végre továbbküldhetem. Ne tudjátok meg mit hisztiztem...

1) Pralinés Selection - Mert, ha már egyszer tesz róla, hogy ne unatkozzak, akkor ez a minimum! Hadd örüljön!

2) The Hardest Candy - Tessék letörölni azt a port édesem a blogodról!

3) Supernatural - fanfictions - Akár akarod, akár nem, kapod!

4) Kísértsük a sorsot - Mert ebben a nagy hőségben jólesik egy hűvős, északi oldal

5) Depression Lugia - Hogy érezzed a törődést!



Ha nem látszanak a linkek, akkor itt vérontás lesz...
És gifeket már nem maradt kedvem keresgetni, sorry, azok csúsznak a következő bejegyzésre.
Legyetek rosszak!




Share:

2016. június 14., kedd

Elbukott győztes



Tartalom
: Loki gondolatai a bíróság előtt.
Műfaj: angst őszinte reményeim szerint
Páros: Loki/Thor
Fandom: Avangers
Korhatár: 12+
Figyelmeztetés: Karakterhűtlenség, cselekménytelenség, no slash, és POV
Megjegyzés: És már megint nem azzal foglalkoztam, amivel kellet volna. Igaz ezzel sem akartam, de leírtam az első mondatot a többi meg jött utána. Loki jött, látott, győzött én meg sírva könyörgök, hogy ne részesítsetek testi sértésben ezért.  A címről tilos rosszat mondani, karhatalommal megtiltom.
Megjegyzés 2: Nem olvastam vissza, mi ez. Nem mertem. Csak a cimkéket, de azokon jót röhögtem. Kvázi magamon, ami mindig jó móka. 


Share:

#13 - Nem vagyok hulla


Nagyon is élek, na jó, élethűen alakítom azt, aki él, de megvannak a kiváló mentségeim is!
Először is volt egy steamfest, amiről majd beszélni fogok, csak nem most. Legyen elég annyi, hogy dekorációs cuccal voltam elfoglalva, ami miatt jó két és fél hétig csak hat órákat aludtam. A hétvége pedig egyszerűen nem volt elég ahhoz, hogy kipihenjem magam.
De már vagyok, igyekszem, tényleg, bár nem kéne ígérgetnem, így is szakadozik a plafon.
Ez se lesz hosszú poszt, mert akkor soha nem lesz kész, ismerem már magam ennyire, hogy tudjam.
Nos, most, hogy ezt megbeszéltük, áttérhetünk arra, hogy miket fogok SÜRGŐSEN megcsinálni. Haha.
Sürgősen.
Szeretem, hogy ekkora mértékeket ölt a magamba vetett bizalmam.



Nos, először is tényleg rendbe vágom már azokat a nyomorult linkeket, mert nem érvényes, hogy nem oda juttok, ahova akartok. Ez egy.

Aztán most, mindjárt, egyből, felöltök egy régi Avangerses ficimet, mert Gabi mutatott egy zseniális rajzfilmsorozatot, és rájöttem, hogy nekem hiányzik Loki.

Utána, a héten igyekszem végre hozni azt az angst Supnat egypercesemet, mert nem állapot, hogy kész van, épp csak nem nyúlok hozzá.

Szintén a héten szeretném rendbevágni a blog egyéb területeit, gyakorlatilag az összes menüpontot, és megtoldani esetleg egy shiptáblázattal, vagy szómagyarázattal, de ez még nem biztos.

Véleményeket írni. Ez nem szorul magyarázatra.

ÉS legutoljára, de nem legutolsó sorban, mutattak egy ilyen pályázatot, amire én nagyon szeretnék beküldeni kéziratot, szóval ha esetleg megint megenne a téridő szakadásai között portyázó űrféreg, akkor az csak ezért van.

Óh, és valaki, aki tud varrni és győri, az vegye már fel velem a kapcsolatot, lenne hozzá néhány megrendelésem. Nem ingyen kívánom, az ár közös megegyezés alapja.

Nos, ennyi lettem volna így hirtelen, legyetek rosszak!
Share: