Szigorúan Nyilvános

Végre nekem is kitört a nyár, még ha nem is egészen úgy, ahogy azt akartam volna. Eredetileg Candym is meglátogatott és itt csövezett volna nálam pár napig, amíg az ősök nyaralnak, de aztán az Univerzum közbeszólt. Szokása szerint, hogy rúgjam fel... Így hát egyedül ücsörgök itthon, és élvezem az egyedüllétet, de azért hiányzik Candy. Ha azt hittétek, hogy több lesz a friss, akkor megjártátok, mert bőven boldog leszek, ha a három blogomat rendbe tudom vágni. Meg végre, végre pihenhetek, lazulhatok és senki nem ordibál a fülembe. Ahogy melóhelyen. Gyerekek, hogy ott micsoda vircsaft tud lenni! Borzalmas főnöknőnk van és per pillanat ott tartok, hogy összekalapozok neki egy prostira való pénzt, mert akkor talán kicsit lehiggadna. Az egyik nap azért tépte le valamelyik ügyintéző fejét, mert kérdezni mert. Ráadásul valami olyasmit, amit aztán két kattintással el lehetett intézni, de ő még nem futott bele ilyenbe. Meg egyáltalán, milyen főnöknő az, akitől nem lehet kérdezni, mert rög...

A napokban elővettem a régi blogom és teljesen ledöbbentem, hogy mennyit frissítettem, igaz, gyakran csak pár bekezdéses szöszöket, hogy hol vagyok, mit csinálok éppen. A másik igazi meglepetéssel szolgáló dolog, hogy mennyit fejlődtem, változtam, mennyire nyitott lettem, mióta elkezdtem a blogolást. Sokkal elfogadóbb lettem, és lekerült rólam a szemellenző is, szóval random köszönöm mindenkinek, aki tudatosan vagy öntudatlanul is a segítségemre volt ebben. Mondjuk az spec nem látszik, hogy érettebb lennék, de higgyétek el, hogy így van, mert már lelkeket is sokkal jobban szerzek meg. Most pedig visszatérek az első ponthoz, a gyakori frisshez, vagy legalábbis életjelekhez. Régebben mindent először megírtam kézzel, aztán gépeltem csak át és úgy érzem, hogy visszacsámborgok a járt útra. Így biztosan hatékonyabb leszek majd, arról nem is beszélve, hogy a munkavázlataimat eleve csak kézzel tudom leírni, mert jobban összeszedi a gondolataim és könnyebben vezetem végig a sztorit ,...

Jávoromtól kaptam egy díjat, miután megegyeztünk abban, hogy nem, nem fogom megcsapkodni ezért. Meg legalább több friss lesz a blogomon. Nos, akkor vágjunk is bele! Ímhol vannak a szabályok! 1) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad és linkeld be a blogját! Köszönöm te űrpatás, hogy idedobtad a nyakamba! A blog meg erre van, tessék, lehet menni gyönyörködni! 2) Válaszolj öt kérdésre, ami a díjhoz jár! A félreértések elkerülése végett, ugyanazokra a kérdésekre kell válaszolni, amire én is. Szóval ugyanaz az öt kérdés kering körbe-és körbe. 3) Olvasd el az első öt fejezetet, illetve az utolsó fejezetet annak a blogján, akitől a díjat kaptad! Ehhez nincs hozzáfűznivalóm, kivéve ezt a három szót. 4) Mondj véleményt a blogról! Nah, ezt majd a végén. Addig még kitalálom mi a fenét mondhatnék. 5) Írd le, kinek ajánlod a blogot! Hű, ez még fogósabb, mint az előző 6) Küldd tovább a díjat 5 embernek, de figyelj arra, hogy egy blogger/bloggerina, csak e...

Nagyon is élek, na jó, élethűen alakítom azt, aki él, de megvannak a kiváló mentségeim is! Először is volt egy steamfest, amiről majd beszélni fogok, csak nem most. Legyen elég annyi, hogy dekorációs cuccal voltam elfoglalva, ami miatt jó két és fél hétig csak hat órákat aludtam. A hétvége pedig egyszerűen nem volt elég ahhoz, hogy kipihenjem magam. De már vagyok, igyekszem, tényleg, bár nem kéne ígérgetnem, így is szakadozik a plafon. Ez se lesz hosszú poszt, mert akkor soha nem lesz kész, ismerem már magam ennyire, hogy tudjam. Nos, most, hogy ezt megbeszéltük, áttérhetünk arra, hogy miket fogok SÜRGŐSEN megcsinálni. Haha. Sürgősen. Szeretem, hogy ekkora mértékeket ölt a magamba vetett bizalmam. Nos, először is tényleg rendbe vágom már azokat a nyomorult linkeket, mert nem érvényes, hogy nem oda juttok, ahova akartok. Ez egy. Aztán most, mindjárt, egyből, felöltök egy régi Avangerses ficimet, mert Gabi mutatott egy zseniális rajzfilmsorozatot, és rájöttem, hogy nek...

Már nem is magyarázkodom, főleg, mert gondolom úgyse hiszitek el, de hát ez felém már csak így megy. Viszont közben beláttam, hogy heti több, rövidebb friss poszt sokkal praktikusabb, mint a hosszabb, de kevesebb. Nincs is annyi nyűg vele. Igen, nekem ezekre rá kell jönni. Mindenesetre a mondoconos beszámolót befejezem, csak levágom belőle a felesleget és azokat inkább ide teszem, így akkor legalább azzal is előbb készen leszek. Kezdjük talán ott, hogy gyakrabban kéne friss, ami simán megoldható, tekintve, hogy van pár régi alkotásom, amit ne akarok kinyomtatni, széttépni, felgyújtani, három hónapra tőzeg alá ásni, majd a Traal bolygó Bogárpattintó Fenevadjával felfaltatni. Még nem tudom, hogy melyik lesz, de az egészen biztosan. Ezzel kapcsolatban hirdetném, hogy lett egy fészbúk oldalam , mert csupáncsak ennyire nem azzal kellett volna foglalkoznom, és nem is értem, hogy minek, ha még az instagrammomat is csak most kezdtem el úgy igazán használni.  Mindegy, van, szeres...

Szóval, röviden, tömören és hírverően annyi, hogy hétvégén lement a mondocon, több jó volt benne, mint rossz, szóval összességében jól szórakoztunk. Majd érkezik egy hosszabb beszámoló is, csak még nem jutottam el odáig, hogy legépeljem. Pedig érkezésem lett volna, csak hát mindig akadt valami más, amivel foglalkozhattam. Ahogy az már lenni szokott. És, hogy mivel is tengettem a napjaimat? Először kibirtam zombi üzemmódban a con utáni hetet, hétvégén kialudtam magam és én hülye belevágtam valamibe. Ugye mindenki hallott a Költészet Napjáról? Ha nem, az se gáz, úgyis elmondom miről van szó. Ne aggódjatok semmi extra. Minden év április tizenegyedikén megtartják a Költészet Napját, amit értelemszerűen a lírának szentelnek, de ehhez kapcsolódik egy kifejezetten kreatív kezdeményezés. Ugyanis költők verseit plakátozzák ki villanyoszlopokra, keritésekre, egyszóval minden létező reklámfelületre, hogy az emberek figyelmét így is felhívják. De nem csak régi és híres írók verse...

Kezdjük akkor a rossz hírekkel, hogy minél előbb túl legyünk rajtuk. Lesz SPN pult a conon, de én már nem vagyok benne és ami azt illeti még néhányan nem. Volt egy irgalmatlan csörte a főszervezők és köztünk, amit szerintem én lobbantottam be. Mert én már csak egy konfliktusgenerátor vagyok, vagy mi szösz, és szerintem ez van olyan szép szó, mint a fluxuskondenzátor. Nem óhajtom, és nem is fogom itt ecsetelni a lényeg, hogy szétváltak útjaink. Ez a helyzet, de remélem, hogy minden oké velük, és a pult is biztos jó lesz. Csak éppen külön leszünk. Mondjuk én maradok Crowley, mert szeretem ezt a karaktert, és mert nem fogom a terveimet a kukába dobni emiatt. Különben is végre van hozzá fekete nyakkendőm. Körülöttem Sherlock karakterek fognak rohangálni, lesznek Holmes tesók, Watson, Moriarty, nem is akármilyen Moriarty, hanem a special Moriarty. Bezony. Aki látta, tudja mire számíthat. Vasárnap pedig Cornettozunk. Nem tudom, hogy mennyit rajongtam itt nektek, de gyanítom, hogy tú...