#61 - Az élet megy tovább. Valószínűleg

2020 igazán kezdhetne már magával valamit, mert ez már kezd kurvára nem vicces lenni. Mondjuk elméletileg én nem panaszkodhatnék, de ha már másoknak azt magyarázom, hogy minden probléma számit, és nem kell összeméregetni, akkor az enyém is számít. Lassan kezdek agyfaszt kapni, hogy a barátaimat nem láttam vagy két hónapja, színházba, moziba se mehetek, csak dolgozom és boltba megyek. Ami meg messze nem elég a lelki feltöltődéshez, mert a munka az csak munka. Sose hittem ebben az egész álommeló dologban, és bőven elégedett vagyok azzal, hogy fix munkaidőm van és nem kell vele itthon foglalkoznom, meg így fizetnek érte, de nem ez az amiből feltöltődöm. Az a Szerelmem. A barátaim. A rendezvények. És kezdek becsavarodni, hogy egyik se áll rendelkezésemre.