Lassan vége az évnek, a karácsonyt pedig már letudtuk, legalábbis amikor kimegy ez a poszt, akkor egészen biztosan. Idén iszonyatosan keveset irtam, és még kevesebbet posztoltam, és tudom, hogy ez ilyen nyilvános naplós blog, amit már elengedtem és igazából nem zavar, még akkor se, hogyha a háromnegyed része igérgetés. Mert nem igérgetek, annyira, igyekszem legalábbis kevésbe, és inkább csak mondani, hogy min dolgozom, min szeretnék, meg közbe panaszkodom, meg dolgok.
Mondjuk most már a blogom kinézete olyan, amivel ki vagyok békülve. Az, hogy a blogspot meg hülye, az nem új probléma. Mondjuk ezekkel a betüméretekkel kezdhetnének valamit, meg hogy lehessen a tabot használni. De ezek csak szolid kívánságok.
Oké, 2020 egy messze undorító év volt, és mind tudjuk, hogy 2021 se lesz feltétlen unikornishányás meg pillangószárny simogatás, de azért az ember hadd bizzon már abba, hogy tanult a dolgokból, fejlődik és valahogy jobb lesz. Nem biztos, hogy világszinten is javulni fog a helyzet, de ha az ember saját magában kicsit jobban össze tudja tenni a dolgokat, akkor már csakis nyert helyzetben lehet.