Szigorúan Nyilvános

Múlt héten nem tettem fel frisset, mert ellustultam a dolgot. Ez nagyon zavaró érzéseket indukált bennem, amik csak abból a szempontból hasznosak, hogy kezdek rászokni a rendszerességre és zokon veszem magamtól  ha ellógom a dolgot. Kárpótlásul a hetekben feldobálom az összes, és vállalható, Sherlock BBC-s írásomat. A jávorom felfedezte magának a Sheriartyt, és olyan lelkesedéssel zúgott bele, mint én a Star Warsba. Igen, én is láttam, és felébredtem bennem az Erő. Igaz, még mindig inkább Trekker vagyok, de megértettem, hogy miért is van ennek az egésznek, ilyen kiterjedt rajongótábora, és én is ott csápolok a tömeg szélén, Én egy vörös fénykardos jedi leszek. Eszembe jutott a klasszikus hasonlatom arra, hogy miért nem hasonlítok össze ilyen kiterjedt univerzumokat, mert annak annyi értelme lenne, mint a metált a szimfonikus zenét összerakni  csak aztán eszembe jutott, hogy létezik szimfonikus metál. Nem crossowert akarok, csak kifejezni  hogy korántsem oly...

Legalábbis a Supernatural 11. évadában, illetve ameddig láttam és továbbra sem tudok jó bejegyzéscímeket adni, de ez legalább lefedi, hogy mégis miről akarok beszélni. SPOILERESEN. Úgyhogy mindenki saját felelőtlenségére olvasson tovább, Tegnap éjjel, úgy döntöttem, hogy nekem már nagyon hiányzik Mark hangja, és hát akkor kössük össze a kellemest a hasznossal, folytassuk a tizenegyedik évadot. Hát. HÁT. Hát a színészek most is hozták az elvárt színvonalat, és könyörgöm valaki énekeltessen Markkal egy altatódalt, vagy valamit és tegye fel a netre, hogy elalvás előtt rongyosra tudjam hallgatni! Nagyon szépen kérem! Úgyis mindenki énekelt már a castból, nem hiszem, hogy ez akkora kérés lenne. Tehát mindenki hozza azt, amit kell, tényleg becsülettel dolgoznak, ezt el kell ismernem nekik, és egyre viszik a hátukon azt, amit csak szép adag jóindulattal tudok történetnek nevezni. És itt kezdődnek a fő bajaim. A sorin már évek óta érezhető az a bizonyos színvonalbeli csökkenés, ami m...

Ez egy hiszti lesz. Tessék úgy olvasni, és nem komolyan venni. Még tart a lendület, szóval kihasználom, amíg van, és most rátok zúdítom azt, amit négy fal között a többieknek szoktam előadni. Vicces lesz, mert ők már megszokták, én meg jövök és elborzasztom az olvasóközönségemet. (Van olyan egyáltalán? Jobban jelen kéne lennem, de ez most egy másik téma.) Szóval nem titkolt álmom, hogy én egy nap szeretnék író lenni, és ezt már a másik blogomon is kitárgyaltam párszor, de sosem tudok eleget pofázni erről. Könnyen meglehet, hogy titokban hiszek abban, hogy minél többször elmondom, annál hamarabb fog teljesülni. Persze, ez csak babona, mert ahhoz, hogy teljesüljön, meg is kell szenvednem érte. Na, meg egyáltalán rászánnom magam arra, hogy elkezdjem. Illetve, el van kezdve, de rendesen foglalkozni kéne vele, amiben sikeresen megakadályozom magam. Mert hát mindig akad egy kifogás, nem igaz? Jó, ez az út sem fog sehová vezetni, le is térek gyorsan róla. Vannak ilyen végtelenített s...

Ha már volt Boldog Vadkanlesés, akkor miért ne lehetne hawaiiul boldog új évet kívánni? Nos, remélem, hogy bármi rossz, ostoba, hülye, fájdalmas dolog történt veletek, az most ott marad mögöttetek, és csak a jó dolgokat viszitek tovább, na meg azt a tudatot, hogy akkor megint túlélt egy évet, és erősebb, ügyesebb, okosabb, tapasztaltabb lett. Tudom, nem megy varázsütésre, de valahol mégiscsak egy új év, új kezdet.. Eh, hagyjatok csak, ez az optimizmus és lelkes hozzáállásom kiirthatatlanul bennem maradt, és néha csak így kirobban belőlem. Elég hülyén, mellesleg. Mindenesetre számitsunk a legrosszabbra, de reméljük a legjobbakat. A blog is aktívabb életet fog élni, elvégre ficik, versek, saját regények, mind mind itt toporognak a küszöbön, hogy irjam már meg őket, engem pedig várnak a conok és remélhetőleg egy pesti albi, mert hát mindenki jár egy saját élet. Sok sikert, erőt, kitartást, és mindenféle olyat, amire szükségetek van a terveitek, álmaitok megvalósításához! Az Erő leg...