A nagyobb probléma úgyis az idővel szokott lenni, és igazából lehet, hogy kellett volna csinálnom egy időbeosztásos bizbaszt, de a bullet journalom tervezését is félbehagytam, mert csak. De majd decemberbe visszaérek hozzá, úgyse nagyon lesz máshoz erőm.
Abban bízok, hogy ez a munka annyira nem szipolyoz ki, mint a Posta tette, és ahogy az az ingatlanos. Ráadásul a beosztásom hiába három műszakos, mindig van párom órám magamra, szóval szerintem ezzel nem lesz gondom, csak így valamikor enni is kéne, és az pepecselős.
Mindegy, valahogy meg fogom oldani, ha Posta alatt meg tudtam, akkor most is menni fog. Bár nem tudom, hogy meddig fogok kettővel zsonglőrködni, de meg fogom próbálni a lehető legtovább tartani, mert nem vagyok normális.
Majd menet közben kiderül úgyis. Egyelőre marad az izgatott kíváncsiság, a várakozás és az a jóleső tudat, hogy ki fogom magamból hajtani a szart is. Szeretem feszegetni a határaimat, még ha ez nem is látszik annyira. És ez tökéletes lehetőség erre.
Csütörtökön lesz a kick-off, ami mindjárt itt van, és jelenleg az a legnagyobb problémám, hogy mikor fessem ki a körmöm, hogy ne pattogzódjon le. Meg milyen színű legyen. Valami NaNohoz illő kéne, szóval valami kék, de milyen?Amúgy igazából az agyam azt játssza, hogy minden másra figyel, csak arra nem, amire kéne. Ilyenképpen hasonlít ez az egész egy halálközeli élményre. Végül is, meghalni megyek :D
Nagyon várom.
Kapunk majd survival kitet is, már láttam a szinezőt is, és tök baszó steampunkos lesz. Idén az egész NaNot a steampunk köré húzták fel, már ami a mercheket illeti és személy szerint én nagyon boldog vagyok ettől. Imádom a steampunkot.
Úgyhogy a mi színezőnk is, amit az ML-k készítenek is fogaskerekekben fog bővelkedni. Nagyon várom ám! És kiltbe fogok menni! Mert megtehetem és mert meg merem tenni. Nem tartom magam bátor gyereknek, de az ilyesfajta őrültségeket kapásból és színjózanon megcsinálom. Nekem ez őrültség, csitt, tekintve az időjárást, de hát az ember egy kicsit szenvedjen meg azért, amit elér, nem igaz? Ráadásul már mindenkinek beharangoztam, szóval már csak ezért is illik meg nem hátrálni. Én meg úgyis élvezem, és szeretem, ha mások fel vannak háborodva rajtam, mert kinda élvezem, ha utálnak, szóval igazából csak felületesen hisztizem ezen az egészen.
A nanosok meg úgyis tolerálnak, szóval ott ezzel nem lesz baj.
Vasárnap meg skullcandyként megyek majd mindenhova is, mert hát dia de los Muerta lesz, amit én szeretek megünnepelni, még ha egyedül is kell tennem. Szerintem még mindig a legkirályabb ünnep és szégyen, hogy nem ismerik idehaza. Bár legalább kimarad a „Magyarországon nincs Halloween” picsogásból. Hihetetlen, hogy mennyi embernek bír fájni a másik öröme.
Eltértem a lényegtől, de talán megbocsátható, tekintve, hogy pár nap és már a regényemen fogok dolgozni, megint. Meg mesélni is fogok. Nem tudom, hogy gondoltam ezt, már akkor is tudtam, hogy meg fogom bánni, mikor jelentkeztem, de most már mindegy. Go big or go home, ahogy nagyrabecsült Winnie kollégám jelmondata tartja.
Jó lesz ez srácok, jó lesz ez. Közbe nem hiszem, hogy kapni fogtok bármit is, sőt azt hiszem egész decemberbe nem fogok semmit írni, tekintve, hogy a normál nano után is hetekig csak pislogok magam elé. Hát most a hard core version után! Nem szaladok előre, csak jelzem, hogy egy darabig még mindig nem lesz friss.
Pedig most már egész csecse lett a blogom. Most ezzel a témával egészen ki vagyok békülve, minimalista, tükrözi a témákat és kellemes színekkel operál, meg aztán nincs is kedvem tovább keresgetni. Ezt is olyan veszett nehezen találtam meg, mert valami oknál fogva a wordpress sablonok vannak nagyon tolva, szegény blogspot meg pislog csak a kispadról. Én azonban már csak ennél maradok. Öt év alatt megszoktam, megszerettem, és tudom, hogy milyen agyfaszokra számíthatok tőle.Öt év? Utána kéne ennek normálisabban számolnom, sztem van az több is, de öt év tuti, úgyhogy érjétek be ti is ezzel.
Hjaj, ez már nagyon NaNo láz, komolyan, de a legnehezebb úgyis a szerda lesz. Vagyis a csütörtök. Örülök, hogy éjszakás vagyok, de teljesen megzavar a napok nyilvántartásában. Szóval az, amikor már csak egy kicsi van hátra, hogy belecsapjunk a húrokba, de még nem vagyunk ott. Na, az lesz a legnehezebb, mint mindig. Amikor már majdnem ott vagy, de mégsem.
Most még csak szétszórt vagyok, akkor egy pici gyomorgörcs is fog járulni az egészhez. De ez jófajta gyomorgörcs, amikor tudod, hogy mindjárt elkezdődik valami nagyon fantasztikus, amibe örömmel veted bele magad, mert édes a győzelem.
Tudom, hogy nem a győzelemről szól, hanem arról, hogy írj, számomra azonban győzni kell. Mert én arra hajtok. Szeretek győzni, jó érzés.
Ezen a ponton már csak sírvaröhögök mindenen, és ha ez egy yt csatorna lenne, most tíz percen keresztül nézhetnének, ahogy elvesztem a csatát a kontrollált beszéddel és legyintgetésekkel akarnám a tudtotokra adni, hogy mi a frász bajom van.
Csudás.
Lassan lehet fel kéne adnom ezt a posztot, de amúgy meg nem akarom, mert szeretek beszélni hozzátok. Az nem zavar, hogy senki nincs itt, ilyen apróságok engem nem szoktak megállítani.
Amúgy pár napja volt egy megvilágosodásom, szóval mégis megérte az a kis elvonulás, oké, egy hónapos volt az a kicsit, viszont legalább rájöttem valamire magammal kapcsolatban. Ez az önfelfedezősdi úgy fest, hogy egy életen át tartó játék. Igazán adhatnának érte valami pontokat vagy creditet, én tökre elfogadnám. A sikeres önismeretet jobban is díjazhatná a társadalom, ahelyett, hogy piszkál mindenkit amiért más.
Ebbe azonban nem most fogok belemenni, mert se idegzetem, se szókincsem, se kedvem nincs hozzá, csak bassza meg a társadalom. Legyetek önmagatok srácok!
Oké, lassan befejezem ezt a szenvelgést, a lényeget már úgyis tudjátok, NaNo lesz, én meg meg fogok halni,de nagyon boldogan fogom tenni.
Legyetek rosszak!
U.I: Ez de rövid és káoszos lett. Pont mint én. Chaotic good energy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése