#36 - Lépesméz és bolondgomba

Hát, papuskák, azt se tudom, hogy hol kezdjem.
Igen, megint jól eltűntem, tudom, és már megint csak egy blogposztot tudok felhozni a mentségemre. Elég sok minden történt velem, ami miatt nem tudtam hamarabb jelentkezni. Meglehet kissé klisésnek tartjátok már azt, hogy mindig a körülményekre fogok mindent, de ha egyszer így van?
Az élet egy nagy kliséhalmaz, higgyjétek el.

Először is ott van a munka, ami rohadt fárasztó. Nem fizikailag, hanem mentálisan. Rengeteg ember fordul meg a postán, és mivel pénzzel is dolgozom, ezért nagyon jelen kell lenni fejben, ami azért jól kiszívja az ember erejét. Szóval skacok, soha ne ítéljetek meg egy munkát pusztán abból a szempontból, hogy ülő vagy álló. Mert egy ülőmunka is lehet kimeritő, és egy álló is laza. Én meg rohadtul utálom, hogyha az alapján van könnyűnek bélyegezve egy munka, hogy ülő.
Én is ülök, mégis úgy kiszipolyoz! Péntekre már sírni tudnék a kimerültségtől.
Persze, lehet van olyan ember, aki ezt könnyedén bírná, de én nem vagyok más ember. Én én vagyok és igenis kimerít.
De hát csinálom, mert kell a pénz.

Ami pedig még viccesebbé teszi ezt az egész helyzetet az az, hogy hétfőn hétig vagyunk nyitva, keddtől csütörtökig ötig, pénteken háromig. Nagyon vidám. Nagyon.

De hagyjuk is a munkát, mert csak indokolatlanul felhúz, és nem haladunk sehová. 

Bár mondjuk még továbbra se tudom, hogy mivel folytassam. Mert nem tudom, hogy mi is az eleje pontosan.
Talán a legfontosabb az, hogy találtam albérletet.

Úgyhogy most már így külön életet élek, nem a rokonaimnál lakok, ami át kicsit megviselte a pénztárcámat, de hát majd visszahozom. Valahogy. Elvégre ezért is dolgozom, hogy tudjak olyanokra költeni, amik nekem fontosak. és egy albi elég fontos dolog.

Két srácnak lettem a harmadik lakótársa, és nekem ez meglepően kényelmes. Mindig is jobban kedveltem férfiak között lenni, és ez alól kivételek a barátaim, de a barátaim amúgy is egy nagyon különleges kategória. De például jávorom nem akarnék összeköltözni. Igazából ilyen szempontból mindig Candy volt a megfelelő társ, és ha úgy hozza az élet ki is lesz vitelezve.
Addig pedig bőven jó itt. A srácok jó fejek, remélem én is jófej vagyok nekik. Igyekszek az lenni, bár nem adhatok mást, csak ami a lényegem.
Úgyhogy most albiba vagyok, és tanulok bele a nagybetűs Életbe. Ha nem lennék gyakran, az ezért van és megértéseket kérem. 

Aztán, ezeken kívül voltam kint tavaszi mondocon, teljesen random és szó szerint kint, mert nem vettem jegyet, csak jólesett összefutni barátokkal, meg egy csomó új arccal, akiket én nem értem, hogy nem ismertem idáig.

A playIT-en is kint voltam, de oda már vettem jegyet is, sőt elkisért öcsém, akit legalább Harleynek bemutattam. Majdnem elfelejtettem mondjuk, de csak azért, mert kerestem a mi sorunkat.
Maga a rendezvény igazán... érzelemdúsra sikeredett, de most van autogrammom Imitől, Siriustól, Daevtől, és egy nagyon fasza könyvem, ami trilógia egyben és már ki is olvastam. (Jó érzés volt, annyit olvasni megint.)
Nem tudom, hogy írok-e beszámolót róla, tartok tőle, mire odajutok, már abszolút idejétmúlt lesz. 

Ami még érdekes, és rendezvény, az a Vígszínházi majális volt, ahol megünnepelték a színház születésnapját és én annyira nagyon élveztem! Sírtam is rajta, mert kibaszott megható volt, és erről viszont lehet, hogy majd lesz beszámoló, mert így... Színház.
És lehet, hogy meg kéne már magyaráznom, hogy miért vagyok oda ennyire a színházért, és mire fel ez a nagy szerelem. Ha már egyszer megmagyaráztam Mark Sheppard iránt érzett lelkesedésemet!

Oké, ezek így a rendezvényeim, jávorom ballagása a héten lesz, amiért szintén lelkesedem, és remélem, hogy legalább a vacsorára odajutok. Mondjuk odajutok, csak azért még mindig közbejöhet valami váratlan.
De meg akarom ismerni a klánját. És majd arról is lesz beszámoló, ha minden igaz.

Na, meg valami arról, hogy miket fogok írni. A Nanót buktam, ahogy várható volt, de ebből is tanultam valamit, és továbbra is egyelőre a Valóság az, ami megtörténten dolgozom. Jávorom ellátott pár nagyon hasznos kritikával, aminek nagyon örülök, és remélem, hogy sikerül majd megfogadnom őket. Nagyon azon vagyok, hogy fejlődjek, és fogok beszerezni helyesírási szótárt, mert nekem az kell, hogy fel tudjam csapni és meg tudjam nézni, hogy mi és hogyan és merre.
És kéne szerezni egy mazohista bétát, akinek nem okozna nagy törést úgy harminc oldal átnyálazása. Tudom, senki sehol és különben is menjek a pokolba.
De egy próbát megér, mert nekem is fontos, hogy minőségit olvassatok, és magamtól nem látom minden hibámat, és igenis kell egy objektív és kritikus szemlélő.

Ezen kívül, majd jön a sci-fi SPN AU-m, mert nem adom fel, csak azért se, és valami a PUF-al, meg egy DW/GF crossover, meg valami összcrossoveres színházas izé is, amit még majd megszülök.

És mennem kell kommentelni is, sokakhoz, tudom, és igyekszem srácok, igyekszem, de most mára ennyi volt.

Legyetek rosszak!