Már nem is magyarázkodom, főleg, mert gondolom úgyse
hiszitek el, de hát ez felém már csak így megy. Viszont közben beláttam, hogy
heti több, rövidebb friss poszt sokkal praktikusabb, mint a hosszabb, de
kevesebb. Nincs is annyi nyűg vele. Igen, nekem ezekre rá kell jönni.
Mindenesetre a mondoconos beszámolót befejezem, csak levágom
belőle a felesleget és azokat inkább ide teszem, így akkor legalább azzal is
előbb készen leszek.
Kezdjük talán ott, hogy gyakrabban kéne friss, ami simán
megoldható, tekintve, hogy van pár régi alkotásom, amit ne akarok kinyomtatni,
széttépni, felgyújtani, három hónapra tőzeg alá ásni, majd a Traal bolygó
Bogárpattintó Fenevadjával felfaltatni.
Még nem tudom, hogy melyik lesz, de az egészen biztosan. Ezzel kapcsolatban hirdetném, hogy lett egy fészbúk oldalam, mert csupáncsak ennyire nem azzal kellett volna foglalkoznom, és nem is értem, hogy minek, ha még az instagrammomat is csak most kezdtem el úgy igazán használni. Mindegy, van, szeressétek, nézegessétek. Óh és a Könyvturi is kapott egyet, hátha majd így gyorsabban fogok ajánlókat gépelni.
Még nem tudom, hogy melyik lesz, de az egészen biztosan. Ezzel kapcsolatban hirdetném, hogy lett egy fészbúk oldalam, mert csupáncsak ennyire nem azzal kellett volna foglalkoznom, és nem is értem, hogy minek, ha még az instagrammomat is csak most kezdtem el úgy igazán használni. Mindegy, van, szeressétek, nézegessétek. Óh és a Könyvturi is kapott egyet, hátha majd így gyorsabban fogok ajánlókat gépelni.
Néha rácsodálkozom a magammal szemben támasztott
elvárásaimra.
Főleg, hogy lóhangyányi elképzelése sincs, mi a fenét posztolgathatnék ki, illetve az elképzelés megvan, csak a gyakorlati kivitelezésnél vérzik el a dolog. De nem adom fel ám! Csak idő kell, hogy kell, hogy minden megtalálja a saját irányát. Hűdebölcsvagyok.
Azt hiszem instára továbbra is inkább idézetek mennek fel a
készülő műveimből, meg fényképek, ha megyek valahová és ott csinálok valamit.
Na, gyerekek csak sikerült feltalálnom a spanyolviaszt, meg hogy mire való.
Félelmetesen kreatív vagyok. „taps–taps”
Az
önreklámról jut eszembe, hogy mennem kell véleménykörútra, mert tűrhetetlen,
hogyan kihaltam mindenhonnan. Bemelegítésnek a Turbékolót keresem fel két,
bosszantóan kiszámítható, okból: ad egy) HH ficiket ír, ad kettő) nincs sok
minden az oldalán, tehát hamar végzek vele. Visszarázódásnak viszont tökéletes
lesz.
Aztán
hogy és milyen ficikkel akarlak megörvendeztetni titeket? Nos, átdolgozás után
érkezik egy egyperces angst Crowley gyászáról. Készen van, leírva, félig
átgépelve, de bővítenem kell, mert a jelenlegi állapotában száraz, unalmas,
giccses és még egy halom kavics is drámaibb, mint ez.
Pedig
igencsak fájdalmas téma, és a fejemben inkább éles kontrasztokkal él, de mire
papírra kerül már csak a giccs marad. Lehetséges, hogy elfelejtettem írni.
Ez elég
nagy szívás lenne.
Főleg,
mert ez az egyetlen dolog, amihez mutatok némi tehetsége, mert se festeni, se
szobrászkodni, se zenélni nem tudok. Miközben szinte az összes barátom, két
kivétellel, tud rajzolni.
Hogy én mennyire utálom őket! #bestfriendsforever
Hogy én mennyire utálom őket! #bestfriendsforever
Hisztit
félretéve, remélem, hogy emellett sikerül összetennem egy verset, akkor azt is
feldobom, de csak töredékeim vannak, azok is három különbözőhöz tartoznak, csak
azért, hogy vicces legyen.
Novellafronton
várható még valami SPN, mert most ebből van a legtöbb tervem. És hoznám a sci–fit,
de még a vázlat sincs kész, de akkor is meg fogom írni. A steampunk pihenőn
van, mert logikai bukfenceket hányok. Óh meg van egy Crevin AU–m! Crow
üzletember, Kevin pedig felszolgáló egy kávézóban. Az eleje készen van.
Rohamtempót
diktálok, de tényleg. Meg még van ugye a flatmate, de nem hiszem el, hogy csak
ennyi a tervem. Ezek sokkal többnek tűntek. Tuti, hogy van még, csak most nem
ugrik be. Mindig ez van, hogy tervezgetéskor csak úgy burjánzanak, ilyenkor
pedig meg alig van néhány.
Kiakasztó.
Kiakasztó.
Más
fandomom meg, hát most úgy nincs nagyon, de majd próbálkozok az új Star Trekkel,
mert Gabi így szolidan rávett a Zulu/Chekov shippre. Mondjuk engem aztán marha
könnyű rávenni egy párosra, de hát gondolom ez is afféle nyílt titok, vagy még
inkább felesleges–megemlíteni–mert–nyilvánvaló dolog. A lényeg, hogy kevés a
magyar ST fici. Mondjuk még valami sztori is kellene, mert az elhatározás
kevés. Bár tegyük fel, hogy jön a Borg. Oké, ezen még gondolkodom.
A másik
ami nagyon igyekszik felütni a fejét az a Firefly. Szent Sztrugackij fivérek!
Az a sorozat! Gyerekek az a sorozat egy sarokkő, ha sci–fi rajongó, és
mazochista vagy. Lehetséges, hogy pszichiátria kezelés is kell utána, mert csak
egy évad van belőle. Igaz, erről hírhedt, de egész más tudni, és megint más
látni, hogy mennyire zseniális és mennyire igazságtalan a kasza. Hogy Amara
szívná ki a lelküket.
Mindenestre
tíz perc alapján shippelem Malcolmot és Badgert, de erősen fontolgatva van a
Jayne/Badger páros, bár szerintem ott ménkű sok vér folyna. A kedvencem
továbbra is a pap és a társalkodónő. A lényeg, hogy majd ebben is igyekszek
alkotni, mert nagyon imádom, holott muszáj tartogatnom a részeket és csak
hármat láttam eddig. Muszáj tartogatnom, értsétek meg.
A
Galavanton gondolkozom még, de az a sorozat úgy tökéletes ahogy van és bármilyen
belenyúlás csak ártana neki.
Más
fandomom meg most nem nagyon van, amiben alkotnák, a DW–ben eleve nem írtam
sokat. Óh, erről ugrik be, hogy van nekem valahol elkezdve egy DW/SPN
crossowerem, de most hirtelen nem jut eszembe, hogy hol és mennyi van kész
belőle. Valószínűleg csak a munkavázlat. Hogy én micsoda egy lusta dög vagyok!
Viszont
gondolkozok, hogy esetleg hozhatok saját írást, mert van pár, amit esetleg itt
is tudnék publikálni. Igazából, még egyik sincs kidolgozva, mert miért is ne lenne,
csak elmélkedek, hogy mivel tudnám még feldobni a blogot. Egyszer csak összejön
valamelyik!
Aztán voltunk
moziba jávorommal, a Dzsungel könyvét néztük, amiről majd jön ajánló, bár nem
is tudom, vegyesek az érzéseim. Főleg, mert nem tudtok megnézni eredeti
szinkronnal. Ami lassan a vicc kategória, de hát ebben az országban mi nem az?
Az majd a Könyvturira megy, ahogy az Ötödik hullám kritika is. Film ilyen unalmas még nem volt, mint ez, viszont van benne két darab gondolat, ami megéri a legépelést, és így már nem csak pocskondiázás lesz belőle.
Az majd a Könyvturira megy, ahogy az Ötödik hullám kritika is. Film ilyen unalmas még nem volt, mint ez, viszont van benne két darab gondolat, ami megéri a legépelést, és így már nem csak pocskondiázás lesz belőle.
Akartam
még valamit mondani? Biztosan, csak mire ideérek, mindig kimegy a fejemből. Eh,
hülye szita.
Nos, ha
eszembe jut, akkor majd leírom, addig is legyetek rosszak!