Bejegyzések

#101 - Tavaszi remények

Kép
  Március van, aminek egyrészt örülök, mert tavasz, és a tavasz a kedvenc évszakom az ősz után, másrészt meg el vagyok keseredve, mert még mindig a munkakeresési limbóba vagyok, és ez kiszopkodja belőlem az összes életet, pedig gyerekek, ezen a ponton már a nemlétező elvárásaimat is feladtam. Elmegyek én takarítónak is, csak adjanak érte pénzt!

#100 - Szülinapi jelentés

Kép
  Fiaim, az a nagy helyzet, hogy beléptem abba a korba, amit az emberek általában középkorúnak mondanak, bár én nem sorolom magamat ide, mert hát nekem ez a megnevezés az anyám korosztályára vonatkozik. Oké, hogy állandóan testvéreknek néznek minket első ránézésre, holott nem is lehetne eltérőbb személyiségünk, de ettől még nem leszünk egy korosztály. Én meg nem fogom magamra használni a középkorút. Csak simán felnőtt, még hobbit mértékkel nézve is. Nagyon durva, ha engem kérdeztek.

#99 - Családok és állatfajták

Kép
  Pénteken voltam egy temetésen, és nagyon tanulságos volt, már ha szabad ezt mondani egy temetésre. Meg nyilván nagyon ünnepélyes és szomorú is, de számomra azért legfőképpen tanulságos. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem volt vele semmilyen kapcsolatom, sem laza, sem szoros, csak náluk laktam az első pár hónapban, amikor felköltöztem Pestre.  Aztán ahogy kitettem onnan a lábam, egy-két éven belül újra teljesen elvesztettem velük a kapcsolatot. Amit annyira nem bántam, mert bár hálás voltam, hogy ezt megtették értem, de mégiscsak a semmiből jött az egész, és olyan ideákkal bírtak, amikkel én nem kívántam közösködni. Fideszes volt, na.  De mivel mégiscsak engedte, hogy nála csövezzek, ezért aztán úgy voltam vele, hogy ennyi tiszteletadást azért megérdemel az öreg, és így aztán elkísértem anyámmal együtt. 

#98 - Lets get started

Kép
  Őszintén örülök, hogy elkezdtem új helyet nézegetni, mert hogy a melóhely megint kimutatta a foga fehérjét. Na, nem annyira, mint az "elvesszük a karácsonyi jutalmatokat, mert nem dolgoztatok elég jól, annak ellenére, hogy nem mondtuk meg, mit takar a jó fogalma, és a beigért jutalomnál se mondtuk, hogy nézni fogjuk a teljesítményt, ja és meg se mondtuk azoknak, akik mondvacsinált oknál fogva nem kapnak, mert fuck you, thats why" incidens, de hogy azért megálltam kicsinkét a fejlődésben. Persze jobban örülnék ha nem kéne, és ellehetnék itt még pár évig, mert maga a munka nem nagy szám, és közben hallgathatok audibookot. Ez egy nagyon fontos kitétel, mert hogy belém annyi ambíció se szorult, amivel egy hangya jóllakna, úgyhogy az, hogy kvázi zavartalanul működhetek, nekem tökéletesen megfelel. Csak hát sajnos a melóhely úgy döntött, hogy nincs szüksége olyan hülyékre, akik boldogan csinálják ugyanazt napi nyolc órában, a hét öt napján. 

#97 - Új év, új tervek, régi én

Kép
Igazából én nagyon nem akarom elhinni, hogy 2025-t fogunk írni, amikor ez az évszám a sci-fi könyvekbe tartozik, nem pedig a naptárakra! Az a tény, hogy még 2030-t is meg fogom érni, olyan szintű valószerűtlenséget dob rám! Ki találta ezt ki srácok, kicsoda? Szeretnék beszélni vele. Nem az a problémám, hogy öregszem, ezt a részét kifejezetten élvezem és szeretem, hanem az, hogy ez ilyen teljesen valószerűtlen. És még csak nem is menő. Légszennyezés, klímakatasztrófa, gazdasági összeomlások, háborúk, hogy csak néhány csacskaságot említsek, és sehol nincsenek ilyen cool technológiai, biológiai dolgok, csak önjelölt techdudebrok villognak faszságokkal, amik jóesetben is életveszélyesek. És hadd ne beszéljek a genAI-ról, ami remélem most már kínok között hal meg, mert rohadtul unom és gyűlölőm, sok mindenkivel egyetemben.

#96 - December in da house

Kép
  Gyerekek, el nem hiszitek, de olyan karácsonyi hangulatba vagyok már legalább két hete! De hogy nem csak ez az általános, ó jön a december, advent, karácsony, forralt borral és sütikkel, hanem ilyen hardcore karácsonyi hangulatba vagyok. Olyannyira, hogy önként és dalolva hallgattam végig egy tipikus hallmark karácsonyi sztorit, mármint hangoskönyvben, de hogy amúgy filmeket is nézek. Én. Aki ugyan nem Grincs, mert szeretem a karácsonyt - csak éppen a családi hisztit nem -, de hogy én nem vagyok ilyen hallmark típus. Erre tessék. 

#95 - Ez már Halloween!

Kép
  Hányszor lehet büntetlenül újrakezdeni egy blogposztot? Nem és nem sikerül magammal elégedettnek lennem, úgyhogy mindig visszatörlöm és aztán elkezdem újra, mondván, hogy na majd most! És a nagy számok törvénye alapján egyszer csak tényleg el kell érkeznie annak a pontnak, amikor eljön az a pont, hogy eljön az a pont. Jó lenne több posztot hozni, nem csak egyet egy hónapban, vagy kéthónaponként, de hát arra még nem sikerült rájönnöm, hogy miként kéne.  Szóval csapjunk is bele a lecsóba!